Apák napja

Drága Barátom!

Sok mindnet veszünk át Amerikából, szokásokat, ünnepeket, melyek talán nem is a mieink.  Új mondva csinált ünnepekkel nem igazán tudok mit kezdeni. Mint például a Valentin nap, a hideg kiráz tőle. Ugyan is a páromat már 25 éve szeretem, nekem nem kell egy kijelölt nap, hogy megünnepeljem.  Vagy a Halloween, kezdjük kigúnyolni a halált, ahelyett, hogy elcsendesedve gyújtanánk gyertyát, emlékeznénk a szeretteinkre. Nem azt mondom sírjunk, az elvesztésükön, hanem örüljünk, hogy lélekben velünk vannak. Talán még a Nőnappal sem tudok mit kezdeni. Nő vagyok mert annak születtem. Teszem a dolgom, ahogyan tudom, vagy jónak vélem, persze megannyi hibával, olykor kétséggel. Persze értem én az eredetét, meg azt is, hogy nem mindenhol vannak megbecsülve a nők. 

Itt van azonban egy új ünnep „Apák napja”. Mióta gyerekeim vannak, azóta nem értem miért nem volt már korábban. Anyák napja ugye van, egy évben egyszer talán minden gyerek fokozottabban odafigyel az anyjára, így mióta anya vagyok én rám is, mind a mellett, tudom minden nap szeretnek a gyerekeim, nem csak anyák napján.

Jó néhány évvel ezelőtt vált nálunk szokássá, ha a párom szüleihez mentünk anyák napját köszönteni,  apósomnak is vittünk egy üveg sort, vagy valami apróságot, megköszönvén, Ő is van, Ő is fontos.

Te is tudod, sőt érzed is egy gyereknek épp oly fontos az apja, mint az anyja. Te is mennyire fontos vagy a gyerekeidnek.  Lehet azon vitatkozni, ki a fontosabb az anya vagy az  apa, de szerintem felesleges. Az apa legalább annyira fontos egy gyerek életében, mint az anyja. Kitől tanulja meg egy fiú a nők tiszteletét, ha nem az apjától? Ki lehetne más az első hős a gyermek életében, mint az apja? Még lehetne sorolni napestig.

Most már hivatalos napjuk is van az apáknak itthon is. Zorán énekli: „Apám hitte az otthon melegét, Apám hitte az ünnep örömét,Apám hitte az apja örökét, S úgy hiszem, ez így volt szép….”

Nem tudom az én apám miben hitt, hisz. Sajna nem vagyunk valami jó viszonyban.  Ami olykor fáj, nagyon fáj. Fel lehet nőni, eszményi anya, apa nélkül is. (Hányan megtesszük, még egészséges, normális életet is ki lehet alakítani.) Valahol a lelkem mélyén van egy kis bezárt szoba, ahova néha bármilyen fájdalmas is be-be nézek. Ott a kérdés: Miért nem szeret?

Aztán veszek, egy nagy levegőt bezárom az ajtót, és a gyerekeim felé fordulok, s látom, ahogyan várják haza az apjukat. Látom, ahogyan ölelik Őt (is), amikor hazaért, hazaérünk. Látom, ahogy a fiam és az apja a neten böngészve beszélik meg az autók műszaki paramétereit, vitatják meg a  Forma1, vagy éppen Michelisz Norbert eredményeit, vagy éppen az elkövetkezendő két hétre való otthoni feladatokat, amihez férfikéz kell. 

Hallgatom, ahogy a lányom meséli az aktuális egyetemista, vagy koncert élményeit, vagy éppen elmondja a véleményét bármilyen témában. Én meg boldog vagyok, mert a gyerekeimnek jó apjuk van.

Hétvégén nem voltunk otthon a „hivatalos” apák napján. Mikor kinyitotta a párom az üzeneteit két köszöntő várta.  Miközben a párom olvasta Ady: Proletár fiú versét, néztem az arcát. Egyszerre ült ki rá a büszkeség, az öröm, a boldogság, a meghatódottság….. Boldog. 

Hiszem ezek a percek kellenek, erőd adnak a holnaphoz, megérte, megéri „lemenni” a térképről – értük.

…..: Ady Endre -Proletár lány verse (eredeti cím: proletár fiú verse)

Az én apám reggeltől estig
Izzadva lót-fut, robotol,
Az én apámnál nincs jobb ember,
Nincs, nincs sehol.
Az én apám kopott kabátú,
De nekem új ruhát veszen
S beszél nekem egy szép jövőről
Szerelmesen.

Az én apám gazdagok foglya,
Bántják, megalázzák szegényt,
De estére elhozza hozzánk
A jó reményt.

Az én apám harcos, nagy ember,
Értünk ad gőgöt és erőt,
De önmagát meg nem alázza
A pénz előtt.

Az én apám bús, szegény ember,
De ha nem nézné a fiát,
Megállítná ezt a nagy, földi
Komédiát.

Az én apám ha nem akarná,
Nem volnának a gazdagok,
Olyan volna minden kis társam,
Mint én vagyok.

Az én apám ha egyet szólna,
Hajh,megremegnének sokan,
Vígan annyian nem élnének
És boldogan.

Az én apám dolgozik és küzd,
Nála erősebb nincs talán,
Hatalmasabb a királynál is
Az én apám.